lengyel pénzek Magyarországon: A 16. sz. 2. felében a mohácsi vészt követő külkeresk. átrendeződésben Lengyo. fontos szerephez jutott. Ennek keretében tömegesen áramlottak Mo-ra a lengy. aprópénzek (félgaras, garas, III-as garas, VI-os garas, →poltura); részben a mo-i aprópénzhiány okaként is. Lengy. pénzek alatt nemcsak a lengy. kir. vereteket értjük, hanem Danzig, Elbing, Litvánia, Riga, Lengyel-Poroszo. tartományi pénzeit is. - A m. pénzforgalomban a lengy. pénzek ált-sá váltak. A kor éremleletei szerint főleg a Felvidéken és Erdélyben terjedtek el, de a Dunántúlon és a hódoltságban is forogtak. - A lengy. félgaras, garas és különösen a poltura sokkal rosszabb minőségű ezüstből készült, mint a m. →dénár. A lengy. félgarasok 6 latos (375 ezrelék) ezüstből készültek, ami 5,5 latra (343 ezrelék) csökkent, míg a m. dénárokat ekkor 7 latos (438 ezrelék) ezüstből verték. Ez olyan keresk-et eredményezett, amelynek keretében a jó ezüstből készült m. aprópénz Lengyo-ba áramlott, s onnan gyenge minőségű lengy. pénzek kerültek Mo-ra. A lengy. garas 3 m. dénárt, a félgaras 1,5 dénárt, leértékelése után 1 dénárt ért. A polturáért eleinte 4,5, később 2,5 m. dénárt adtak. A jó minőségű III-as garas (más néven dutka) 10 dénárt ért. - A rossz minőségű lengy. aprópénzek ellen igen sok tiltakozás volt, az ogy. több tiltó rendeletet hozott ellenük, sikertelenül. Ugyanakkor a III-as és VI-os garasok jó minőségűek és kedveltek voltak. Közvetlen hatásuk az erdélyi pénzverésben mutatkozott meg, Erdély fejed-ei is verettek III-as garast. G.I.

Huszár 1975:39. - Wiadomosci Numizmatyczne 1987:165. (Gedai István: Polskie monety na Wegrzech w XVI i XVII w.)